2014. január 18., szombat

Az iskolaérett gyermek jellemzői

1. Fizikai fejlődés

1. a) Testi arányok
- a fej–test arány kb. 1:6;
- eltűnőben a babahurkák és babapocak;
- a végtagok megnyúlása már bekövetkezett, így a fül felső pontját az ellen oldali kézzel érinteni tudja;
- a nyak, a derék, a csukló, a boka egyértelműen körvonalazott;
- a lábboltozat elnyeri végleges emelkedettségét;
- a gerincben jelen van az S alakú görbület;
- az arcvonások individualizálódnak, megerősödik az alsó állkapocs.

1. b) Fogváltás
- Az iskolaérett gyermeknél már legalább egy tejfognak hiányoznia kell.
- A fogváltás kezdődhet a hátsó hetes őrlőfogak megjelenésével is.
- Ha az egyik vagy mindkét szülő esetében a fogváltás későn kezdődött, akkor ne ez legyen a döntő az  iskolaérettség megállapításában.

1. c) A testi változásokkal megjelenő nagy- és finommozgásos képességek
Az iskolaérett gyermeknek minden alább leírt mozgásformát tudnia kell, de ezt ne tesztekkel, hanem spontán játék közben is figyeljük meg.
- Tud egyenesen előre menni;
- tud nagylabdát elkapni és dobni;
- tud páros lábon, helyben ugrálni;
- tud fél lábon ugrálni, a domináns és a másik lábán egyaránt;
- tud szökdécselni;
- spontán úgy jár, hogy az ellen oldali kéz együtt lendül előre a lábbal;
- lépcsőt váltott lábbal jár fel és le;
- tud csomót, illetve masnit kötni;
- tud zipzárt fel-, lehúzni, gombot gombolni, függetlenül annak méretétől;
- kézfogásnál a hüvelykujja oppozícióban van a többihez képest;
- finom ujjmozgást igénylő tevékenységeket is tud végezni, pl. varrni, bábozni stb.;
- általános viselkedése se nem nyugtalan, se nem letargikus;
- szereti végtagjait erősen próbára tenni (főként fiúknál), pl. nehéz tárgyakat eltolni, húzni; versenyt    futni.

2. Játék
- Játéka többnyire célirányos, tervezett;
- felismeri önmagát mint teremtőt, felismeri, hogy van különbség a között, hogy mit tervezett és mi      valósult meg;
- képes rövidebb folyamatokat kitalálni, előre látni, tervezni;
- szükséglete az együttjátszás;
- kifejleszti érzékét a többiek szükségletei iránt;
- a játékhoz nincs szüksége tárgyakra, el tudja képzelni a dolgokat;
- képes a közös megállapodásban létrejött szabályok betartására;
- alkalomadtán játszik kutyát, lovat, vagyis érzéke van arra, hogy valakinek szót fogadjon.

3. Rajzolás-festés
- A szem képes a dolgozó kéz folyamatos követésére;
- a rajz tudatos: felépítése, kompozíciója van a képnek;
- a megjelenített alakok nagy része szimmetrikussá válik;
- a házon megjelennek az archetipikus formák: tető–háromszög, falak–négyszög;
- hármas tagoltságú embert rajzol, megjelennek a testen a részletek;
- a figyelem a vonalakról áthelyeződik a színekre, felületekre, kitölti a formákat, a ruhákat mintával látja el;
- a részletekben jelezve van a fent, lent, a mellett;
- az emberek, a házak a földön nyugszanak;
- a fogváltáskor rajzolt képeken gyakoriak a dróton ülő vagy „nyitott könyv szerűen repülő” madarak,  esetleg a háttérben látható élesen csúcsos hegyek.

4. Érzelmi élet
- Érzelmeit jobban kezeli, kevesebb szüksége van felnőtt beavatkozásra;
- szereti az ajándékokat nemcsak készíteni, hanem becsomagolni, ezzel mintegy titkosítani;
- fogékonyabb lesz a szójátékokra, humoros versekre, buta szövegekre;
- gyorsabban mondja a közösen szavalt verset, éneket, mint a csoport többi tagja, vagy az ének végén  hosszan kitartja az utolsó hangot;
- szeret sugdolódzni, titkot tartani (különbséget tenni külső és belső között);
- szeret álmokat elmesélni, nem a felnőtt utánzása miatt vagy meseszerűen, hanem komolyan, de csak  ha önmaga akarja, nem úgy, ha kérdezik.

5. Szociális kapcsolatai
- Tud ajánlott tevékenységekbe bekapcsolódni;
- képes az alapvető önkiszolgáló tevékenységekre (evés, ivás, WC-használat, tisztálkodás, öltözés,  stb.);
- természetes módon felnéz a felnőttre, vágyik a tekintélyre;
- képes egy felnőtt irányítását elfogadni;
- képes utasításokat végrehajtani, korához mért kötelességeket vállalni;
- nem függ egy bizonyos tárgytól, szokástól (pl. cumizás);
- érzékennyé válik mások szükségletei iránt, képes másokra figyelni;
- képes másoknak, másokért elvégezni valamit;
- vannak hosszabban tartó barátságai.

6. Gondolkodás, kognitív érettség
- Kialakul az ok-okozati gondolkodás (ha, mert, pl., azért…);
- szeretne mindent összekötni gondolatokkal, fogalmakkal;
- érzékeli és helyes nyelvtanisággal fejezi ki a különböző időiségeket (múlt, jelen, jövő);
- szeret találós kérdéseket megválaszolni, de kitalálni is;
- előszeretettel végez egyszerű gondolkodási műveleteket, pl. azonosítás, megkülönböztetés,  főfogalom alá rendelés;
- emlékezete tudatossá válik, akusztikusan és vizuálisan, pl. ha kérik vagy akarja, fel tud idézni  verseket, dalokat;
- élesedik vizuális megfigyelőkészsége, pl. alapformákat, nagyságokat, mennyiségeket meg tud  különböztetni egymástól;
- folyamatosan, tisztán beszél, gondolatait jól ki tudja fejezni, s mások verbális közléseire is képes  koncentráltan figyelni;
- vállalt munkára 10-15 percig erősen koncentrálni képes;
- fontosak számára a beszélgetések, a viták;
- képes igazi kérdéseket feltenni, nem csak a miért összefüggése érdekli;
- játékában gyakori a tárgy nélküli, pusztán képalkotással zajló mozzanat, nem kell mindent odavinnie,  sokszor csak meséli a játékát.