A szülőknek szeretnénk ötleteket adni.
Mit figyeljenek meg gyermekeiken? Ez az első témánk (kipróbálni a leírtakat, házi feladat a szülőknek)
Az olvasás és írás megtanulása nem más, mint a már elsajátított hangos beszéd és az új modalitás, a nyelv grafikus (írott) rendszerének egymáshoz illesztése, megfeleltetése.
Egy logopédiai meghatározás szerint a diszlexia „viszonyfogalom: diszharmónia a gyermekkel szembeni jogos elvárások (pl. a gyermek adottságai), az olvasás-írás tanítására szánt idő és gyakorlási mennyiség, valamint az eredmények között”. (Meixner 1993d, 3)
Az olvasási nehézségek megelőzésében a nyelvi (ezen belül a hangtani) tudatosság fejlesztésének van különleges szerepe az iskolába lépés előtti, illetve az olvasástanulás bevezető szakaszában. Az írás, olvasás, számolás a különbözô képességek és készségek együttmûködését kívánja. A szemmozgás és a kéz finommozgásának összehangolása csak egyik, bár igen fontos része a teljesítménynek. A gyermeknek többek között össze kell egyeztetni a hang akusztikus képét a hang beszédmotoros emlékképével és a betû vagy szám vizuális képével is, mozgási képet kell alkotnia, és kezének finom mozdulataival megjeleníteni mindezen mûködések eredményeképpen a betûket, szavakat, mondatokat, számtani mûveleteket. Bármely ponton fellépô nehézség az egész teljesítményt bizonytalanná teheti.
Szakmai szempontból hibás addig tanulási zavart, diszlexiát, diszgráfiát vagy diszkalkúliát megállapítani, amíg a gyermek megfelelô szintû általános iskolai oktatásban részt nem vett. A szakmai szempont mellett a gyerek érdeke is azt kívánja, hogy óvodáskorban és az iskola elsô két évfolyamán a cimkézést elkerüljük.
A tanulási zavarok tünetei két fô csoportba sorolhatóak, teljesítmény- és viselkedésbeli jellegzetességeket különíthetünk el:- A tanulási nehézségekkel küzdô gyermek figyelmetlen, könnyen elterelhetô, munkái rendetlenek, rajzai csúnyák, összerendezetlen, ügyetlen a mozgása. Teljesítménye ingadozó.
- A viselkedésbeli tünetek nagyrészt másodlagosan, a teljesítménydeficit nyomán fejlôdnek ki. A sok kudarc, megnemfelelés, a környezet felôl érkezô negatív értékelés az amúgyis nyughatatlan, szétszórt gyermeket agresszívvé teheti. Más esetben szorongóvá, visszahúzódóvá válhat, tétova és bizonytalan lesz.
Támpontok a gyermek megfigyeléséhez:
( Ezeket a megfigyeléseket szántuk házi feladatnak a szülőknek)
1.) Rendezetlen, bizonytalan mozgás - egyensúly, térorientációs és testséma problémák.
2.) Kialakulatlan oldaliság - testséma és térorientációs zavar.
3.) A gyermek nem tudja követni a mozgásokra vonatkozó utasításokat, még akkor sem, ha bemutatják neki - testséma, térorientációs zavar, elmaradás a nagymozgások szintjében.
4.) Figyelmetlenség - belsô rendezetlenség, az egymásutániság felfogásának nehézsége, elterelhetôség, összefüggésben lehet az egyensúlyrendszer gyengeségével.
5.) Rossz ceruzafogás - testsémazavar, finommozgási nehézségek.
6.) Kusza rajzok, elmaradott rajzszint, a rajzolás elutasítása - térorientációs zavarok, a finommozgás fejletlensége.
7.) Artikulációs problémák - beszédhang-megkülönböztetési nehézségek, sorbarendezési problémák.
Néhány egyszerû eljárással megbizonyosodhat megfigyeléseinek helyességérôl.
(Segítség a házi feladat elvégzéséhez:)
Testséma
- Mozgásutánzás (karemelés, lábemelés, fejkörzés, csuklókörzés, lábfejkörzés, cicahát-kutyahát, törökülés)
- Mutasson a kérdezett testrészre a gyermek (fej, kéz, láb, szem orr, fül, nyak, homlok, ál, csukló, könyök, hónalj, váll, térd, boka, ujjak megnevezése)
- Mutassa meg a testrészeket társán, játékmackón.
Oldaliság
Az oldaliság kialakulása normális esetekben is elhúzódhat az iskolás évekre, de ez nem feltétlenül okoz komolyabb nehézségeket. A dominancia megerôsödése azonban jelentôsen segíti a térorientációs képesség fejlôdését, ezért kiemelten fontos ismernünk a gyermeknek e téren éppen adott fejlettségi szintjét. Óvodáskorban elsôsorban a domináns kéz nyújthat támpontot, így a kezesség megállapítása igen fontos része a tanulási zavarokra való hajlam vizsgálatának.
- Ujj és karkeresztezés - a domináns ujj illetve kéz van felül.
- Gyufaszedés idôre egy kézzel - a domináns kézzel többet tud gyûjteni.
- Villanykapcsoló, kilincs használata - a domináns kezet használja.
- Tárgyak átvétele - a domináns kezet használja.
Térorientáció
- Utasítás szerint különbözô téri irányokban mozog a gyermek (elôre, hátra, jobbra, balra, fel, le).
- Utasítás szerint környezeti tárgyakkal való viszonylatban is elvégzi a mozgásokat (elé, mögé, fölé, alá, tôle jobbra illetve balra, valamik közé, valamin túl).
- A fenti téri relációkat tárgyakkal is meg tudja valósítani.
- A fenti relációkat meg tudja nevezni (pl. a tábla a falon a szekrénytôl balra van).
Koncentrációs képesség
- Féllábon állás idejét mérjük nyitott majd csukott szemmel (1 percnél nem kell tovább állnia).
- Szavakat vagy számokat mondunk, és egy adott szónál vagy számnál jeleznie kell.
- Nagybetûs mesekönyvben pl. az "s" ("kígyóbetûket") megmutatjuk, és megkérjük, hogy nézze végig az oldalt, és keresse ki a "s" betûket.
Finommozgás
- Gyöngyöt fûz, és mérjük tíz szem felfûzésének idôtartamát.
- Egyre szûkebb csíkok között kell a gyermeknek ceruzájával végigmenni (3, 2, 1, 0.5, cm)
- Rajzoljon karikát, négyzetet, széket, embert (ez utóbbi a testséma szintjérôl is sokat mondhat).
Ritmusérzék
- Egyszerû ritmusokat tapsolunk, amit a gyermek megismétel (tá-tá-ti-ti-ti, ti-ti-tá-tá-tá, stb.).
Artikuláció
- Kevéssé ismert, hosszú szavakat kell a gyermeknek megismételnie (pl. találékonyság, irgalmatlan, megszelidíthetetlen, társaságkedvelô, rezonancia).
Sorbarendezés
- Mozgássor megismétlése.
- Számsort mondunk lassan, és a gyermek ugyanolyan sorrendben megismétli.
- Képsorozatot kell megjegyeznie.
Milyen nehézségekkel, hibákkal találkozhatunk az iskolás gyerek teljesítményében és ezek hogyan köthetôk egy-egy funkció gyengeségéhez:
1.) Kusza írás, bizonytalan vonalvezetés, betûk nagyságának egyenetlenségei - szem-kéz koordináció, finommozgás fejletlensége, elmaradás a látás- és tapintásészlelésben.
2.) Betûk, szavak felismerési nehézségei, hiányos betûforma, ékezetelhagyás, szó vagy betûkihagyás - egészlátás, alakszervezési folyamat fejletlensége, elmaradás a testséma és látásészlelés területén.
3.) Az olvasás olyan típusú zavarai, amikor a gyerek nem ismeri meg a megtanult betûket, szavakat, ha azok más nagyságúak, szinûek - alak- és formaállandóság fejletlensége, testséma, látásészlelési elmaradás.
4.) Betûk, szótagok felcserélése, szóköz és sorköz be nem tartása - sorbarendezés nehézsége, térészlelés hiányossága, térorientáció elmaradottsága.
5.) A d-b, d-p betûk gyakori összetévesztése, betûk, számok fordított írása - sorbarendezés nehézsége, iránytévesztés, térorientációs elmaradottság.
6.) Hangok differenciálásának nehézségei - artikulációs problémák, hallási észlelés elmaradottsága.
(Forrás: GYARMATHY ÉVA, PH.D.MTA Pszichológiai Intézete, Tanulási zavarok azonosítása és kezelése az óvódában és iskolában)
