2014. január 31., péntek

Nagyon szép estért töltöttünk együtt a szülőkkel, reméljük Ők is jól érezték magukat. 
Köszönjük a részvételt, és a sok érdeklődést.

Igyekszünk az oldalunkon is egyre több kérdésre válaszolni, és sok információt megosztani a következő foglalkozással kapcsolatban.
A következő találkozó
 időpontja: 2014. február 6. csütörtök 16.30 óra
 helyszín: Kolping Ház Gyöngyös, Török I. út.

Nagyon fontos, hogy email címünkre ( vagy telefonon egy sms) küldjetek kedd estig visszajelzést, ha ott lesztek.Kell tudnunk, hogy iskola előtti , vagy első osztályos foglalkozáson vesztek részt:)

Ez fontos
- az eszközök miatt: ne legyen kevesebb ceruza, stb.
- a csoportok kialakítása miatt is, mert 13-15 fő fölött két csoportot kell indítanunk, és ennek leszervezése időt igényel, és egyeztetéseket
- a csoportok korosztálya szerint is, mert más az iskola előtt állók, és más a most elsős gyermekek foglalkozásának anyaga

Köszönettel Éva és Ági



e-mail: elmenyitogato@gmail.com
tel: 20/975 50 52

2014. január 28., kedd

A megkésett idegrendszeri fejlődés egyes jelei lehetnek:
 
Késői beszéd (18 hónapos kor felett), később beszéd és artikulációs problémák, nehezen érthető beszéd
Ágyba pisil 5 év felett
Ujját szopja 5 éves korig vagy esetleg még utána is
Tengeri betegség, felfordul a gyomra az autóban
Tériszony, egyensúly problémák
Nem képes nyugton ülni vagy lenni 11-12 éves korban sem
Nehezen tanul meg biciklizni, úszni, írni, olvasni, dyslexia
Íráskor karja nyújtott vagy görcsös, szinte az asztalra fekve ír, vagy fejét a karjára támasztva ír
Nehezen tud váltani nyomtatottról folyékony írásra
Problémát okoz a tábláról írás, tollbamondás, szövegértés
Ügyetlen a testneveléshez, (bukfenc, cigánykerék, kézenállás)
Rossz a kézügyessége, koordinálatlan
Nehezen tanul meg egyedül öltözködni, gombolkozni, cipőt fűzni
Nehezen tanulja meg a számlapos órát olvasni.
Hiányos az észlelése, nem azt látja ami előtte van
Sok fül-orr-gége-torok betegség, gyulladás
Gyenge immunrendszer
Allergiára való hajlam
Túlérzékenység hangra, fényre, érintésre
Érzelmi labilitás, túlzott ijedősség
Változó hyperaktív magatartás és teljes kimerültség
Izomzat lehet túl lanyha vagy túl feszes
 
A felsorolás nem teljes, és nem jelenti azt, hogy a fenti panaszok, problémák hátterében kizárólag a megkésett idegi fejlődés játszik szerepet. Azonban a tapasztalat az, hogy ezekben az esetekben egy jól összeállított mozgásprogram mindenképpen jótékony és fejlesztő hatású.


Az első lépések: az egyensúlyozó rendszer kialakulása
 
A magzat legelső érzékszerve az egyensúlyozórendszer, ez létfontosságú a tartás, mozgás, térérzékelés, időérzék, helyváltoztatás, mélységérzet, önérzékelés szempontjából. Az összes inger, ami ér bennünket az egyensúlyi rendszeren keresztül jut el a magasabb agyi területek felé, ez azt jelenti, hogy az összes érzékszerv működése, illetve minden, ami szükséges a tanuláshoz (itt nem kizárólg az iskolai tanulásra kell gondolni, hanem minden ami egy újszülött, csecsemő beilleszkedését szolgálja) kapcsolatban áll az egyensúlyérzékkel.
Csak az a gyermek tud majd más feladatokra összpontosítani például beszéd, írás, olvasás, amelyik a mozgását már teljességgel képes kordában tartani.
 
Az egyensúlyozórendszer fejlődése már az anyaméhben kezdődik, hiszen a magzatvízben úszkálva, lebegve a baba az anya minden mozdulatát érzékeli.
 
Születés után a ringatás elengedhetetlenül fontos. Természeti népeknél az anya testére rögzítve hozza-viszi a babát, ezáltal megmarad a ringatás élménye a babában. Magyarországon is számtalan helyen beszerezhetők a hordozókendők, melyek nemcsak megkönnyítik a közlekedést a babával, de megtartják ezt a ringató mozgást is.
 
Az újszülött a mozgást a karja és lába mozgatásával kezdi, fáradhatatlanul gyakorolja az izmok összehúzását, kinyújtását.
Figyeljük meg, hogy egyenlő arányban használja-e mindkét oldalt, vagy esetleg az egyik oldal elmarad a másikhoz képest.
Kezdetben a kéz-láb mozgása még nem koordinált, de fontos, hogy ebben a tanulási fázisban mindkét oldalt használja a baba, hiszen így alakul ki a testtudata. Amennyiben elmaradást észlelünk, forduljunk szakemberhez annak tisztázására, hogy van-e esetleg szervi ok a háttérben vagy születési sérülés, mert ezek korrekciója sokkal nagyobb odafigyelést igényel, és szükséges minél előbb megkezdeni.
 
Hat-nyolchónapos korban a kicsi látszólag céltalanul gurulgat a földön, kiságyban ide-oda, ilyenkor tulajdonképpen edzi az egyensúlyérzékét, felkészülve a későbbi felülésre, majd a járásra.
 
Ezt a gurulgató mozgást fejleszthetjük két egyszerű gyakorlattal:
Hanyatt fekvő babának fogjuk össze először az azonos oldali kezét és lábát és amennyire engedi gurítgassuk egyik majd másik oldalra. Ismételjük meg ugyanezt az ellenoldali kézzel és lábbal is.
A következő gyakorlatban fogjuk össze mindkét kezét és lábát, mitegy kis gombóccá formálva a kicsit és így gurítgassuk mindkét irányba.
Fontos, hogy nem szabad feszegetni, rángatni a végtagokat, csak gyengéden gurítgatni.
Ennél a gurulgató mozgásnál a baba szemével nézve a világot, amikor ő mozog, mozog a világ is, amikor mozdulatlan, akkor a világ is megáll.
 
A következő mérföldkő, amikor kúszni mászni kezd a kicsi, ekkor kötődik össze a mozgás a látásközponttal. Majd a járással a kezek felszabadulnak, és ez rengeteg további funkciót indít be. A kúszás-mászás döntő jelentőségű sok más terület fejlődése szempontjából is, ezt későbbiekben részletesen elemezzük.
 
A kicsik ösztönösen érzik, ha szükséges még az egyensúlyozó rendszer fejlesztése, ezt szolgálja például, amikor egy 5-6 éves gyermek az utcai séta közben állandóan ugarbugrál, forgolódik. Az a gyermek, aki nem tud a járdán anélkül menni, hogy fel ne mászna a járda szegélyére vagy a kerítés peremére, hogy aztán újból leugorhasson róla, azt próbálgatja ösztönösen megtanulni, hogyan uralhatná jobban az izomműködését. A bukfencek, cigánykerekek tovább segítik a mozgás és egyéb ingerek szétválasztását.
 
Az egyensúlyozórendszer teljes kifejlődése csak 7-8 éves korban fejeződik be, éppen ezért elengedhetetlen az egyensúlyérzék fejlesztése minden gyermekjátékban is például: körforgás, pörgés, körjáték, bukfenc, féllábon való ugrálás, cigánykerék, fejenállás, hinta, körhinta.
 
A hyperaktivitás és a figyelemzavar is utalhat egy alulfejlett egyensúlyi rendszerre, ezeknek a gyerekeknek ajánlottak az egyensúlyozó rendszert fejlesztő mozgásgyakorlatok. Bizonyítást nyert, ha megengedik nekik, hogy 30másodpercig mindkét irányba forogjanak, akkor 30 percen át jobban tudnak koncentrálni, ez arra utal, hogy a tanulási funkciókhoz szükséges agyi területek „beindításához” először az egyensúlyozó rendszerüket kell ingerelni.
 
Fontos, hogy ne siettessünk egyetlen lépést sem, mert ezáltal csak zavart keltünk a fejlődési folyamatban. Amennyiben úgy látjuk, hogy a baba a korához képest elmaradt a mozgásfejlődésben kérjünk szakembertől tanácsot, ne erőltessük a felülést, állást, járást.
 
           


                                                          
 Dr. Csomai Zita
orvos-természetgyógyász

2014. január 24., péntek

FIGYELEM! Helyesbítés!

Elnézést kérünk, a plakátunkon téves időpont jelent meg. Az Ingyen Piacban megjelent dátum a helyes!

A szülői tájékoztató időpontja
Január 29. 16.30ó



2014. január 21., kedd

Dr. Vekerdy Tamás : Mesétől az olvasásig

Nagy József és kollégái a 70-es évek elején végeztek egy felmérést, mely azt állapította meg: az a gyerek, aki minden nap hall mesét az iskolába lépés idején, 1,5 évvel előzheti meg anyanyelvi szinten azt a kortársát, aki nem rendszeres mesehallgató.
 Ez egy irdatlanul nagy szám. Ebben a korban 3 hónap még jól mérhető fejlődéskülönbség. Másfél év 6x3 hónap fejlettségkülönbséget jelent. Ne felejtsük el azt sem, hogy az anyanyelv fejlettsége a gondolkodás fejlettségének előfeltétele.
Mesét hallani a gyerek számára minden nap, nélkülözhetetlen a belső kép készítés szempontjából. Az elaboráció (feldolgozás) legfontosabb eszköze: "a világról való tudást a saját belső képeimbe öltöztetem". A gyerek saját belső képet vetít ki játékaiban ("Ne lépj a fűre, az a tenger!" szól rá a felnőttre játék közben.) A mesét hallgató gyereknek kettős tekintete van. Rászögezi tekintetét a mesemondóra, látni, hogy már alig lát, elindult a "belső mozi", a belső képek sorozata.
A gyermeknek rengeteg feldolgozni valója van, ezért rengeteg a belső kép éhsége. Az alaklélektan kimutatta: az egyik alak könnyen változik át a másikká, a mese ritmusa és melódiája könnyen alakul át képpé, figurává a gyermek számára.
A redundáns előadás, mely ritmushoz és melódiához kötött, a legalkalmasabb a belső kép felidézéséhez.
A belső kép fiziológiai változásokat idéz elő a gyerekben. Az tud jól olvasni, aki spontán tud belső képeket létrehozni. A változások, melyek a szervezetünkben zajlanak olvasás közben elmélyítik az érzelmi azonosulást. Belső kép nélkül az olvasás unalmas, érdektelen
.

A hallott mesével indul az olvasóvá nevelés. Nem lesz jó olvasó az, aki nem hallgatott elég mesét.
A gyerek nem tud különbséget tenni a külső és belső kép között. Ül a televízió előtt, és nem tud elszakadni tőle. A külső kép nemcsak testileg bénítja le a gyerek mozgását- a kisgyermek csak akkor dolgoz fel, ha mozog -, hanem lelkileg is, mert a külső kép megjelenése blokkolja a belső kép készítését. A tévénézés miatt agresszívabbak lesznek a gyerekek, mert nincs feldolgozás, nincs belső képkészítés. A belső képben az én-azonosságok dolgozódnak fel, míg a külső kép nem én-azonos, átmossa az agyat. Tévézés mindig csak szülővel együtt ajánlott.

A hallott mese semmivel sem helyettesíthető. Ha a gyereknek megfelelő gyakorlata van a belső kép készítésében, akkor válhat olvasóvá.
Bizonyos életkorban az olvasás segítőként, terápiaként is jelen lehet a gyermek életében. Például a kamaszkori kíváncsiság idején. Olvasással bepillantást nyerhet, a számára ismeretlen világba, ezzel is feldolgozási lehetőséget kínálva fel neki. Belső kép készítés útján segít a problémák feloldásában. Ez felnőtt korban is így van.Élvezettel olvasni mindenki számára nagyon fontos volna.
  A mai gyerek nem tud mesét hallgatni, nem tud elmélyülten játszani. Ilyenkor az óvónő, szülő vegye ölébe és mesélje vissza neki az aznap történteket- legyen a mese számára ismerős -, erre figyelni fog, érdekelni fogja. Igen, mindig meséljen, kortól függetlenül. Érdemes számukra kitalálni történeteket, ezeket nagyon szeretik, főleg, ha esetleg róluk is szól egy kicsit.

Ez az út vezet a mesétől az olvasásig, az értő, élvező olvasásig.

(forrás:http://www.weeg.hu/konyvtar/)

2014. január 20., hétfő

Játékos képességfejlesztő foglalkozás 6-8 éveseknek

2014. februárjától játékos képességfejlesztő foglalkozást indítunk 6-8 éves gyermekek számára. A foglalkozások heti 4 alkalommal lesznek megtartva, minden hónapban más-más készség fejlesztést tűztük ki célul, s minden hónapban lesz egy projektzáró foglalkozás is.
A foglalkozás sorozatról ingyenes tájékoztatást tartunk a szülőknek.
Szeretettel várunk minden érdeklődőt!






2014. január 18., szombat

Az iskolaérett gyermek jellemzői

1. Fizikai fejlődés

1. a) Testi arányok
- a fej–test arány kb. 1:6;
- eltűnőben a babahurkák és babapocak;
- a végtagok megnyúlása már bekövetkezett, így a fül felső pontját az ellen oldali kézzel érinteni tudja;
- a nyak, a derék, a csukló, a boka egyértelműen körvonalazott;
- a lábboltozat elnyeri végleges emelkedettségét;
- a gerincben jelen van az S alakú görbület;
- az arcvonások individualizálódnak, megerősödik az alsó állkapocs.

1. b) Fogváltás
- Az iskolaérett gyermeknél már legalább egy tejfognak hiányoznia kell.
- A fogváltás kezdődhet a hátsó hetes őrlőfogak megjelenésével is.
- Ha az egyik vagy mindkét szülő esetében a fogváltás későn kezdődött, akkor ne ez legyen a döntő az  iskolaérettség megállapításában.

1. c) A testi változásokkal megjelenő nagy- és finommozgásos képességek
Az iskolaérett gyermeknek minden alább leírt mozgásformát tudnia kell, de ezt ne tesztekkel, hanem spontán játék közben is figyeljük meg.
- Tud egyenesen előre menni;
- tud nagylabdát elkapni és dobni;
- tud páros lábon, helyben ugrálni;
- tud fél lábon ugrálni, a domináns és a másik lábán egyaránt;
- tud szökdécselni;
- spontán úgy jár, hogy az ellen oldali kéz együtt lendül előre a lábbal;
- lépcsőt váltott lábbal jár fel és le;
- tud csomót, illetve masnit kötni;
- tud zipzárt fel-, lehúzni, gombot gombolni, függetlenül annak méretétől;
- kézfogásnál a hüvelykujja oppozícióban van a többihez képest;
- finom ujjmozgást igénylő tevékenységeket is tud végezni, pl. varrni, bábozni stb.;
- általános viselkedése se nem nyugtalan, se nem letargikus;
- szereti végtagjait erősen próbára tenni (főként fiúknál), pl. nehéz tárgyakat eltolni, húzni; versenyt    futni.

2. Játék
- Játéka többnyire célirányos, tervezett;
- felismeri önmagát mint teremtőt, felismeri, hogy van különbség a között, hogy mit tervezett és mi      valósult meg;
- képes rövidebb folyamatokat kitalálni, előre látni, tervezni;
- szükséglete az együttjátszás;
- kifejleszti érzékét a többiek szükségletei iránt;
- a játékhoz nincs szüksége tárgyakra, el tudja képzelni a dolgokat;
- képes a közös megállapodásban létrejött szabályok betartására;
- alkalomadtán játszik kutyát, lovat, vagyis érzéke van arra, hogy valakinek szót fogadjon.

3. Rajzolás-festés
- A szem képes a dolgozó kéz folyamatos követésére;
- a rajz tudatos: felépítése, kompozíciója van a képnek;
- a megjelenített alakok nagy része szimmetrikussá válik;
- a házon megjelennek az archetipikus formák: tető–háromszög, falak–négyszög;
- hármas tagoltságú embert rajzol, megjelennek a testen a részletek;
- a figyelem a vonalakról áthelyeződik a színekre, felületekre, kitölti a formákat, a ruhákat mintával látja el;
- a részletekben jelezve van a fent, lent, a mellett;
- az emberek, a házak a földön nyugszanak;
- a fogváltáskor rajzolt képeken gyakoriak a dróton ülő vagy „nyitott könyv szerűen repülő” madarak,  esetleg a háttérben látható élesen csúcsos hegyek.

4. Érzelmi élet
- Érzelmeit jobban kezeli, kevesebb szüksége van felnőtt beavatkozásra;
- szereti az ajándékokat nemcsak készíteni, hanem becsomagolni, ezzel mintegy titkosítani;
- fogékonyabb lesz a szójátékokra, humoros versekre, buta szövegekre;
- gyorsabban mondja a közösen szavalt verset, éneket, mint a csoport többi tagja, vagy az ének végén  hosszan kitartja az utolsó hangot;
- szeret sugdolódzni, titkot tartani (különbséget tenni külső és belső között);
- szeret álmokat elmesélni, nem a felnőtt utánzása miatt vagy meseszerűen, hanem komolyan, de csak  ha önmaga akarja, nem úgy, ha kérdezik.

5. Szociális kapcsolatai
- Tud ajánlott tevékenységekbe bekapcsolódni;
- képes az alapvető önkiszolgáló tevékenységekre (evés, ivás, WC-használat, tisztálkodás, öltözés,  stb.);
- természetes módon felnéz a felnőttre, vágyik a tekintélyre;
- képes egy felnőtt irányítását elfogadni;
- képes utasításokat végrehajtani, korához mért kötelességeket vállalni;
- nem függ egy bizonyos tárgytól, szokástól (pl. cumizás);
- érzékennyé válik mások szükségletei iránt, képes másokra figyelni;
- képes másoknak, másokért elvégezni valamit;
- vannak hosszabban tartó barátságai.

6. Gondolkodás, kognitív érettség
- Kialakul az ok-okozati gondolkodás (ha, mert, pl., azért…);
- szeretne mindent összekötni gondolatokkal, fogalmakkal;
- érzékeli és helyes nyelvtanisággal fejezi ki a különböző időiségeket (múlt, jelen, jövő);
- szeret találós kérdéseket megválaszolni, de kitalálni is;
- előszeretettel végez egyszerű gondolkodási műveleteket, pl. azonosítás, megkülönböztetés,  főfogalom alá rendelés;
- emlékezete tudatossá válik, akusztikusan és vizuálisan, pl. ha kérik vagy akarja, fel tud idézni  verseket, dalokat;
- élesedik vizuális megfigyelőkészsége, pl. alapformákat, nagyságokat, mennyiségeket meg tud  különböztetni egymástól;
- folyamatosan, tisztán beszél, gondolatait jól ki tudja fejezni, s mások verbális közléseire is képes  koncentráltan figyelni;
- vállalt munkára 10-15 percig erősen koncentrálni képes;
- fontosak számára a beszélgetések, a viták;
- képes igazi kérdéseket feltenni, nem csak a miért összefüggése érdekli;
- játékában gyakori a tárgy nélküli, pusztán képalkotással zajló mozzanat, nem kell mindent odavinnie,  sokszor csak meséli a játékát.

2014. január 17., péntek

Egyszerűen játszható játékok, amellyel segíthetjük a felkészülést az iskolára 2.

Babzsákos játékok: A gyerekeket korán el lehet kezdeni a helyes testtartásra nevelni. Ennek ma, amikor egy-egy osztályban egyre több gyerek szorul mozgásterápiára, különösen nagy jelentősége van. Arról nem is szólva, hogy az az elsős, másodikos gyerek, aki mozgáskoordinációs zavarral, térérzékelési problémával küzd, nagy valószínűséggel nehezebben boldogul az iskolában, mint a társai. A babzsákos játékok a térérzékelést, kézügyességet vagyis a finommozgásokat épp úgy fejlesztik, mint a nagymozgásokat. Ha mindehhez mondókákat is mondunk, a ritmusérzék, a memória is fejlődik, s a játék is élvezetesebb lesz. Amikor több gyerek játszik-átadják, elkapják a babzsákot- akkor az átadással, elkapással a bal, jobb, fent, lent, elől, hátul téri helyzet tudatosodik a gyermekben.

2014. január 8., szerda

Egyszerűen játszható játékok, amellyel segíthetjük a felkészülést az iskolára 1.

A következőkben olyan egyszerűen játszható játékokat mutatunk be, amelyek nem igényelnek szinte semmilyen felszerelést-vagy csak nagyon keveset. Játszhatók egyedül, szülővel vagy pajtással. Ezek a kis játékok rendszerint mindenki előtt ismertek, de egyszerűségük miatt sokan hajlamosak elfelejteni azt, hogy mekkora szerepük van abban, hogy egészségesen fejlődjön a gyermek mozgásrendszere, a mozgáskészsége (nagymozgások, finommozgások), alakuljon a tér és irány észlelése, ritmusérzéke, kézügyessége. Mindezek fejlődésével együtt pedig a gyermek játék közben szinte észrevétlenül felkészül az iskolára.
 Tapsolós játékok: A ritmikus, kiszámítható tevékenységekkel növekszik a gyermek biztonságérzete, önbizalma. Ebben az életkorban-óvodás, kisiskolás- épp ezért nagyon fontosak még mindig a ritmusos, mondókás játékok, köztük is főleg azok, amelyeket mozgás kísér.
Kisebbek szívesen játsszák:

Süti, süti pogácsa (Egyenletes lüktetés tapsolása)
Süti, süti pogácsa,
Túrós asszony csinálta,
Papának, mamának,
Egyet meg a babának.

Nagyobbak mondókája már hosszabb lehet és a kézmozdulatok is bonyolultabbak. Itt egy kevéssé ismert mondókát * ismertetek, amelyet különböző mozdulatokkal lehet kísérni.

Anyám mondta

Anyám mondta:
fej /váll/ páros taps
Fej                -             váll             -                páros taps











Sose jó,
Fej /váll/ páros taps

Ha megbámul
fej/ váll/ páros taps

 a manó.
fej/ váll/ páros taps

Az erdőben tűzön főznek ,
fej/ váll/ páros taps

szénaágyon
fej/ váll/ páros taps

hengergőznek.
fej/ váll/ páros taps

Ellopják a szívedet,
fej/ váll/ páros taps

 menekülni nem lehet!
fej/ váll/ páros taps

*Kim Payne: Gyermekeink játékai

2014. január 5., vasárnap

Hogyan játszunk gyermekeinkkel?


A játék. Az különös.Gömbölyű és gyönyörű,csodaszép és csodajó, nyitható és csukható,gomb és gömb és gyöngy, gyűrű. Bűvös kulcs és gyertya lángja,színes árnyék, ördöglámpa.

(Kosztolányi Dezső: A játék)

A játék a gyerek feladata, munkája -szoktuk mondani. Valóban, régen ez így is volt, s ma is így van, csak épp másként, mint évtizedekkel, századokkal korábban. Egykor a gyerekek igen korán be kellett, hogy kapcsolódjanak a munkába, a játékokat maguk alkották meg, találták ki. Ma a bőség zavarát éljük meg. A játékok színes, fényes tömegeivel találkozunk a játékboltok, bevásárlóközpontok polcain. A lelkes és lelkiismeretes szülő pedig meg is tesz mindent annak érdekében, hogy ellássa a növekvő sarját korának, fejlettségének megfelelő játékokkal, s ez jól is van így. Viszont a sok "gömbölyű és gyönyörű, csodaszép és csodajó, nyitható és csukható" játék mellett nem szabad elfeledkeznünk azokról a régi játékokról sem, amelyek nemzedékek óta elősegítik, hogy a gyerekek mozgása, finom mozgása, értelme jól fejlődjön, s a gyermek észrevétlenül elsajátítsa azokat a készségeket, amelyekkel  gördülékenyen veszi az iskolában elé kerülő akadályokat.

Játékok 3-4 éveseknek: Ilyenkor már a gyerekek végre tudnak hajtani feladatokat, különösen olyanokat, amelyekkel együtt jár a felnőttek vagy más gyermekek utánzása. A játékok egyszerűek és újra meg újra meg kell azokat ismételni. Ritkán unnak rá kedvenc játékaikra. Szeretik azokat a játékokat, amiknek határozott kezdete és vége van, például mondókával, versikével kísért mozgások. Fontos, hogy ezekben szerepet kapjon a kéz, az ujjak és a láb.
Ekkor nagyon kedvelt játékok az ujj-játékok. Bagatellnek, jelentéktelennek érezhetjük ezeket a mindenki által ismert játékokat és hajlamosak vagyunk két nagy érdemükről elfeledkezni. Az egyik az, hogy felnőttekkel játszva lesz igazán érdekes, ez pedig nagyon fontos, hisz míg játszunk velük, részesülnek a kitüntett figyelmünkben, s már önmagában ez óriási fontossággal bír egy gyerek számára, főleg akkor, ha testvére(i) is van(nak). A másik fontos tényező, hogy segít a kifinomult mozgáskészségek fejlesztésében- az ujj-játék igen hasznos előkészület az íráshoz szükséges készségek elsajátításához.
Ezek közül a játékok közül kettőt írok le. Az egyiket valószínűleg nincs szülő, aki ne játszotta volna már gyermekével. Ezt az ujj-játékot már az egész kicsi gyermek is élvezi, főleg csiklandozós lezárás miatt.
Ha valaki még mindig nem ismerte volna fel, erről a mondókás játékról beszélek:
Sorra vesszük az ujjakat a hüvelyktől kezdve, s a végén megcsiklandozzuk a kicsit.
Ez elment vadászni,
ez meglőtte,
ez hazavitte,
ez megsütötte,
ez az icike-picike mind megette. Kerekecske dombocska, itt szalad a nyulacska!

A másik játék talán kevésbé ismert:

Egy, két, három, négy, öt,
(számoljuk az ujjainkat)

halam megszökött.
( a kéz úgy ficánkol, mint a hal)

Hat, hét, nyolc, kilenc, tíz
(számoljuk a másik kezünket)

vegye vissza csak a víz.
(mutatjuk, hogy visszadobtuk a halat)

Miért dobtad máris vissza?
Mert az ujjam megharapta!
(sziszegve rázzuk az ujjunkat)

Melyik ujjad kapta be?
Ezt a kicsit, jobbfele!
( jobb kezünk kisujját mutatjuk)


2014. január 3., péntek

Hány éves kortól köteles iskolába íratni a szülő a gyermekét?

A jelenlegi szabályozás értelmében a gyermeket abban az évben kell iskolába íratni, amelyik év augusztus 31-ig betölti a 6 éves kort,  de legkésőbb az azt követő évben. Az iskolaérettséget elsősorban az óvoda igazolja, de ha a szülő bizonytalan, fordulhat a nevelési tanácsadóhoz, hogy vizsgálják meg a gyermeket. Ilyenkor a nevelési tanácsadó döntése a mérvadó. Ha azonban a tanácsadó úgy dönt, hogy a gyerek iskolaérett, el kell kezdenie a tanulmányait valamelyik iskolában, akár  a szülő akarata ellenére is.

Az a gyerek, akiről a szakértői bizottság úgy dönt, további egy nevelési évig maradhat az óvodában, de ezt követően tankötelessé válik.

Ha a gyermek az iskolafejlettséget korábban eléri, a kormányhivatal a szülő kérésére a szakértői bizottság véleménye alapján engedélyezheti, hogy gyermekét 6 éves kor előtt beírathassa az iskolába.

2014. január 2., csütörtök

Hová tűnik a tanulás öröme?

Minden gyerek úgy indul a világ felfedezésének, hogy örömét leli abban. Örömét leli a tanulásban, az ismeretek megszerzésében. Gondoljunk csak bele, mennyi mindent kell megtanulnia az első életévében -felismerni  mások arcát, felfedezni a saját kezét, megfordulni, felülni, felálln, mászni, lépni, kifejezni magát szavakkal-s mindezt milyen felszabadult örömmel teszi! S milyen felszabadult örömmel mondogatja a mondókákat, énekelgeti a dalocskákat vagy épp rajzol a marokra fogott ceruzával! S milyen örömmel fedezi fel, hogyan tudja lábbal hajtani a kis műanyag motorját vagy később azt, miként tudja magát egyensúlyban tartani a biciklin! Aztán mire iskolába kerül lassacskán elveszti mindez a varázsát, valahol elvész az ismeretszerzés, a tanulás öröme. Néhányukban az elszenvedett kudarcok miatt kezd gyökeret verni a gondolat, hogy ő nem elég jó, nem elég okos, meg amúgy sem érdekes ez az egész iskolásdi. Mi történt? Mi romlott el? Hol veszett el a tanulás szeretete? Egyáltalán tényleg elveszett?